Megosztás

Kapcsolat

Telefon:
+36/30-722-4032, vagy +36/30-722-4031

E-mail:
nyaralas@horvat-holiday.hu

Elérhetőség:
8.00 - 16.00h-ig

Júniustól - Szeptemberig 0-24 h-ig.

Előfoglalási kedvezmény

Kiemelt szálláshelyek

Eladó - Vir szigeti emeleti panorámás 4 + 1 fős apartman

Eladó - Vir szigeti emeleti panorámás 4 + 1 fős apartman Kategória: Eladó
Típus: Apartman
Személyek száma: Max. 4fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 11nm

Vir szigeti apartman-1 (földszint sarki) 4+1 fős

Vir szigeti apartman-1 (földszint sarki) 4+1 fős Kategória: Kiadó
Típus: Apartman
Személyek száma: Max. 4+1 fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 12nm

Vir szigeti apartman-2 (földszint középső) 4+1 fős

Vir szigeti apartman-2 (földszint középső) 4+1 fős Kategória: Kiadó
Típus: Apartman
Személyek száma: max. 4+1 fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 12nm

Horvátország szálláskereső

Keresett kifejezés:
Kategória:

Típus:

Facebook

Google+

Horvátország

Horvátország 

Horvátországi tudnivalók

Horvátország - Croatia

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát.

 

Éghajlat

Horvátország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5 –10 °C, augusztusban 13 –26 °C körül alakul.

 

Domborzat

A táj Horvátország kis területe ellenére változatos.

Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

 

  • Dráva - Száva - vidék: A Szávától északra eső részét Dráva - Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi - medence és a Horvát-középhegység, keleten a Szlavón - röghegység, a Dráva menti-síkság és az Alsó - Száva - síkság
  • Dinári - hegység: Északnyugat – délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia - Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000 – 1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
  • Horvát tengerpart: az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, sziget partjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner - öböl, és a Šibeniki – öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac -félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31 -33%, délen 38%. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner - öböl és Dalmácia tengerpartja.

 

Vízrajz

Horvátország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva - Száva - vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai - tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva - víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai - víztározó.

 

Élővilág, természetvédelem

Horvátország természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

 

Mezőgazdaság

 

    A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva - Dráva - köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak. Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak. Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is. Legfontosabb üzemei a kőolaj finomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszer ipari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

 

Idegenforgalom

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.

Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia ( Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió ), Közép -Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.

Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.

Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.