Megosztás

Kapcsolat

Telefon:
+36/30-722-4032, vagy +36/30-722-4031

E-mail:
nyaralas@horvat-holiday.hu

Elérhetőség:
8.00 - 16.00h-ig

Júniustól - Szeptemberig 0-24 h-ig.

Előfoglalási kedvezmény

Kiemelt szálláshelyek

Eladó - Vir szigeti emeleti panorámás 4 + 1 fős apartman

Eladó - Vir szigeti emeleti panorámás 4 + 1 fős apartman Kategória: Eladó
Típus: Apartman
Személyek száma: Max. 4fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 11nm

Vir szigeti apartman-1 (földszint sarki) 4+1 fős

Vir szigeti apartman-1 (földszint sarki) 4+1 fős Kategória: Kiadó
Típus: Apartman
Személyek száma: Max. 4+1 fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 12nm

Vir szigeti apartman-2 (földszint középső) 4+1 fős

Vir szigeti apartman-2 (földszint középső) 4+1 fős Kategória: Kiadó
Típus: Apartman
Személyek száma: max. 4+1 fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 12nm

Horvátország szálláskereső

Keresett kifejezés:
Kategória:

Típus:

Facebook

Google+

Horvátországi szigetek

Horvátország Vir sziget

 Vir sziget 

Az év több mint 300 napja derűs, és napos !!

A Vir sziget Horvátország területén fekszik, az Adriai tengeren, Zára ( Zadar ) várostól 25 km-re északnyugatra. A sziget egy 390 m-es híddal kapcsolódik a szárazföldhöz, és csak egyetlen várossal rendelkezik, szintén Vir néven, 1608 lakossal ( 2001-es felmérés szerint ) .

A sziget neve egy volt dalmáciai tájszóból, a ueru szóból származik, ami magyarul legelőt jelent. A turisták által északon felfedezett vörös sziklák gyönyörű látványt nyújtanak és a sziget egyik csücskénél egy bástya is található. A szigetet körülvevő Adriai-tengernek elég változatos az élővilága: található a sós vízben például tengerisün, tengeri uborka, rák, különböző halak és növények. Vir egyébként elsősorban az ún. "hétvégi turizmusról" ismert, és a családi nyaralások színhelye. Csendes, nyugodt pihenésre, és tengerparti kikapcsolódásra ideális. A sziget legnagyobb falujában, a 850 lakosú Vir településen a sziget egyetlen építészeti nevezetessége, egy 17. századi velencei erőd romjai láthatók. A sziget délkeleti részén, 7 km-re Vir falutól egy fenyőerdő mentén található Laterna világítótorony is egy érdekesebb kirándulási célpont. 1881-ben épült, 2012-ben renoválták, azóta apartmanház működik benne. A sziget természeti szépségének az északi részén található vörös sziklák számítanak. 

 

 

 

Horvátország Ciovo sziget

 Čiovo sziget

Horvátország szigete, a Trogir riviéra része, a Közép - Dalmáciai partszakaszon. A szigetet híd köti össze Trogir óvárosával. A sziget keleti irányban egészen Split-ig elnyúlik. Čiovo területe 28,8 négyzetkilométer, legmagasabb pontja a 217 méter magas Rudine domb. A szigeten 1888 óta működik a Trogir-i hajógyár. Čiovo a történelem előtti időkben is lakott volt, a középkorban karanténként szolgált a leprások számára. A XV. században kezdett növekedni a sziget lakossága, nagy számban telepedtek le itt a törökök elől menekülők.

Látnivalók: Szent Kereszt dominikánus kolostor, Szent Antal Ferences-rendi kolostor, Prizidnice-i Miasszonyunk templom

 

 

Horvátország Dugi otok szigetvilág

 

 Dugi Otok

A Dugi Otok ( hosszú sziget ) az Adriai-tengeren található, Horvátország részét képezi. 115 km² területével a Zadari - szigetcsoport legnagyobb szigete.

Az észak-dalmát szigetvilág szélén helyezkedik el, hosszan elnyúlva, a szárazföld partvonalát követve. Hossza több mint 52 km és a szélessége csak néhol éri el a 4 kilométert. Legmagasabb csúcsa a 337 méter magas Vela Straža. Éghajlata enyhe mediterrán. A Dugi sziget fő turisztikai látványossága a Salitól pár kilométerre hosszan elfekvő Telascica Nemzeti Park. Maga a nemzeti park egy 8 kilométer hosszú, védett öbölben helyezkedik el. Dugi sziget északi szegletében található Horvátország legnagyobb világítótornya a Punta Bjanca. Aki egy extra nyaralásra vágyik, azok itt a világítótoronyban is meg tudnak szállni. Bozavától néhány kilométerre északra a Zagracina - öbölben egy háborús tengeralattjáró állomás maradványait lehet felfedezni.

 

 

 

Horvátország Krk sziget

 Krk sziget

Horvátország és az Adriai - tenger második legnagyobb szigete  (Cres után ) 405,25 km² területével. Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km. Lakossága 17000 fő, ezzel Horvátország legnépesebb szigete a maga 68 településével. A fő megélhetési forrást a földművelés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus jelenti a szigeten lakóknak. A napsütéses órák száma a szigeten: 2500 óra/év. A sziget az Adriai - tenger északi részén, Fiume közelében a Kvarner - öbölben helyezkedik el. A szárazföldtől a Vinodoli - csatorna és a Velebiti - csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova ( 569 m ). Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi. Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres - sziget irányába. 1980 óta a Krki híd, a világ egyik leghosszabb ( 1430 méter ) betonhídja köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett.

A közlekedés gerincét a Krk-i hídon át a sziget közepén húzódó 102 -es főút alkotja, amelyről Valbinska kompkikötő felé ágazik le a 104-es főút. Vasútvonala nincsen. Szárazföldi kapcsolatot 1980. július 19 -én kapott, az eredetileg Tito névre keresztelt két külön nyílású Kvarner - öböl felett ívelő Krki híd révén. A szigeten Szigeti transzverz néven kerékpáros utat alakítottak ki a legfőbb látnivalókat összekapcsolva. Önálló bicikliút Krk és a 102-es 104-es főutak csomópontja között épült ki, mintegy 10 km-en. Vitorlás- és halászkikötő minden parti településen rendelkezésre áll. Az Adria - kőolaj vezetéket kiszolgálandó tanker kikötő található Omišalj nyugati oldalán. A Krk sziget repülőgéppel is elérhető, hiszen Omišalj mellett nemzetközi reptérrel is rendelkezik. Népszerű üdülőhelyei Omišalj, Njivice, Malinska, Šilo és Baška. Érdemes kirándulni a Biserujka cseppkőbarlangba, a baškai akváriuma, Krk városba vagy a Punattal szemben fekvő apró Košljun - sziget kolostorába.

 

 

 

Horvátország Cres sziget

 Cres sziget

A Horvátországhoz tartozó Cres az Adriai-tenger legnagyobb szigete 405,70 km² területével. Teljes partszakaszának hossza 248 km, legmagasabb csúcsa a 648 méter magas Gorice. Lakossága 3200 fő.

A Kvarner - öbölben található, Krk - ről komppal érhető el.

Egykoron Cres és Lošinj egy sziget volt, de a rómaiak kiásták Osornál az Osori - csatornát, ettől kezdve két különálló sziget Cres és Lošinj. Ma egy híd köti össze a két szigetet.

A sziget külön érdekessége az itt található édesvizű Vrana-tó, de mint a világszerte rendkívül ritka fakókeselyű egyik utolsó fészkelőhelye is ismert. Cres sziget a Kvarner - öböl északi felén az Isztriai-félsziget és a Krk sziget között hosszan elnyúlva fekszik. A Cres - Losinj és a hozzájuk tartozó mintegy harminc kis sziget az Adria legnagyobb szigetcsoportja. Cres hosszan elnyúló hegyvidéki sziget. Hossza 66 kilométer, szélessége 2 és 12 kilométer között változik, partvonalának hossza 248 kilométer, legmagasabb pontja a 648 méter magas Gorica. Az egész szigetre a dús növényzet, meredek sziklafalak, festői öblök és alacsonyan fekvő síkságok jellemzők. Éghajlata északon szubmediterrán, míg a középső- déli része a mediterrán éghajlat a jellemző: hosszú forró nyár, csapadékos ősz és enyhe tél. Ennek megfelelően Cres északi felén nagy ( tölgy, gesztenye, szil ) erdők, míg mediterrán részeken apró bokrok, fűszernövények illetve olívaerdők találhatók.

Látnivalók: Beli falucska, Lubenice, Punta, Kriázába

Megközelítése: Cres szigetet komppal lehet megközelíteni. Két kompjárat is közlekedik a szigetre: az egyik Krk -rõl induló Valbiska - Merag járat, míg a másik komp az Isztriáról induló Brestova - Porozina járat.

Cres az Adria második legnagyobb szigete, területe 405,70 négyzetkilométer. A sziget a Kvarner - öböl északi részén, az isztriai félsziget, és a Krk - sziget között fekszik. A szigeten meredek sziklák, és sok kis öböl várja a látogatókat. A legmagasabb hegycsúcs a Gorice, 648 méter magas. Kifejezetten ajánlott megtekinteni az ókori épületmaradványokat, a ferkicki romokat. 

 

 

Horvátország Hvar sziget

 Hvar sziget

A Horvátországhoz tartozó Hvar szigete az Adriai - tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el. Bračtól délre, vele párhuzamosan terül el.

299,6 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin - fok, mely a Spliti - kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4-5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola ( Szent Miklós ) 628 méterrel. Átlagos napsütéses óráinak száma 2700, átlag hőmérséklete pedig 16,2 °C.

Főbb települései: Hvar, Jelsa, Stari Grad. A Stari Grad - síkság. Horvátországban, Hvar sziget északkeleti részén elterülő szőlő- és olajfaligetekkel, levendula- és rozmaringmezőkkel tarkított, 1376,53 hektáros mezőgazdasági terület. A Split - öböl keleti részén terül el. Északról a Brac sziget, míg délről a Korcula illetve a nyílt tenger határolja. Türkizkék öblök, a zöldellő pínea erdők, szőlősök, olívaligetek valamint a lila színben pompázó, kábító illatú levendulamezők csodálatos egyvelege. Hvar városban egy festői szépségű öblöt és számos velencei stílusú épületet, palotát találunk. Egy igazi különös látnivaló a Carpe Diem part. Az északi partvonalon Vrboskát érdemes még felkeresni nyaralásunk alatt. A település érdekessége, hogy egy szűk öbölben helyezkedik el. A kis öbölben egy pindurka sziget található, melyre egy óriási pálmafa található. A Zavala és Pitve közötti hegyszakasznál egy hegybe vájt kő alagutat találunk. A két települést csak ezen az alagúton keresztül, illetve a tengeri útvonalon megközelíteni. legérdekesebb helye a Hvar előtt elterülő Pakleni szigetek. Ide is látogassunk el ha Hvaron nyaralunk. Hvar kikötőjéből induló kis hajótaxikkal lehet a nagy szigetet megközelíteni. A Pakleni szigetek egy igazi mediterrán, zöldellő sziget. Számos eldugott, kristálytiszta vizű öblöt találunk itt. Sok partszakasz annyira eldugott, hogy csak magunkban lehetünk.

 

 

Horvátország Vis sziget

 Vis sziget

Vis horvátországi sziget az Adriai-tenger dalmáciai részén, a szárazföldtől 44 km-re fekszik. Splittől nyugatra, az Adriai - tengerben. Vis szigetének éghajlata enyhe, az évi középhőmérséklet +16 °C. A sziget növényzete délszaki. A pálmák, a kaktuszok, az agávék és más délszaki növények vadon teremnek. A sziget lakosai halászok és szőlőtermelők. Híresek borai: a vörös opol és a plavac, valamint a fehér vugava.

Települései:  Vis,  Komiža

Közlekedése:

Splitből közel három órányi hajóúton érhető el. A Horvátország szárazföldi részétől legmesszebb eső, nyílt tengeren található Vis - sziget területe 90,26 km2, lakosainak száma 3617. Legmagasabb csúcsa, a Hum, 587 méter magas. Kizárólag Splitből komppal, vagy hajóval lehet idejutni. A szigetnek két tengerparti települése van: Vis, és Komiza, a sziget belső részein pedig még néhány kisebb falu épült. Vis szigete Kr. e. 4. század óta lakott, sok római kori maradvány is felfedezhető itt. Sokáig úgynevezett tiltott szigetnek számított, Tito idejében egy katonai bázis működött itt. A kristálytiszta levegő, a legkékebb tenger, rejtett öblök, csodás tengerpartok, az Adria egyik legzöldebb szigeteként tartják nyilván. Vis a búvárok körében is igen népszerű célpont, akik merülésükkor fantasztikus tengeri élővilágban gyönyörködhetnek. Itt nincsenek szórakozóhelyek, nagy szállodák, akik a romlatlan szépséget, és a nyugalmat keresik, és el szeretnének menekülni a tömeg elől.

 

 

Horvátország Mljet sziget

 Mljet sziget

Mljet egy Horvátországhoz tartozó, majd 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában. Önálló község. A sziget területe 98,01 km2, lakosainak száma mindössze 1111, de természetei szépségei megszámlálhatatlanok. Számos weboldalon, útikönyvben, toplistán Horvátország egyik legszebb helyének jelölik. Mljet csodálatos mindazok számára, akik nyugalomban, békességben, mindentől távol, paradicsomi környezetben szeretnék eltölteni a nyaralásukat. A sziget ideális hegymászásra, és bicikli túrákra is. De Dalmáciában nyaralva, egy napos kirándulás keretében is érdemes megtekinteni a szigetet.

Mljet területének 72 százaléka erdő, földrajzát két tó is alkotja. A tavak, és a tenger egyszerűen kristálytiszták. A szigetet a vad természet uralja, melyet az embernek nem sikerült elrontania. A sziget területének felét egy ősi nemzeti park teszi ki. Mljet két tava a Nagy tó ( Veliko Jezero ) és a Kis tó, a sziget nemzeti parkjának leglátványosabb részei. A Nagy tó területe 1,45 km2, legnagyobb mélysége 46 méter. A közepén lévő szigetén egy 12. századi bencés kolostor, a Szűz Mária kolostor áll, ahova óránként induló hajókkal lehet eljutni.

Mljet legnagyobb települése a 335 lakosú Babino Polje, a legtöbb látogató a tengerparti településekre érkezik: a legnépszerűbbek Pomena, Polace, Sobra, és Saplunara.

Pomena településen található a sziget egyetlen szállodája. A falunak mindössze 50 lakosa van, de ez nyáron, mikor a turisták a közeli nemzeti parkot jönnek látogatni, jelentősen megtöbbszöröződik. Pomena egy kis halászfalu, 29 km-re Sobrától, és 5 km-re Polace településtől. Saplunara egy érintetlen, elszigetelt, gyönyörű, 2 fehér homokos strandot is kínáló falu. Mljet szigetére komp közlekedik, pl. Dubrovnikból, és Korculából. Mljet szigetén mindössze 1 szálloda, a pomenai Hotel Odisej található, de számos apartman, és magánház is várja a vendégeket. A nemzeti park, két tavával ( Veliko Jezero és Malo Jezero ), melyeket a tengerrel egy keskeny csatorna köti össze, Mljet legszebb része. A nagyobb tó, a Veliko Jezero 145 ha területű, legnagyobb mélysége 46 m, míg a kisebb, a Malo Jezero 24 hektáros, és akár 29 m mély. A Veliko Jezero tó közepén egy kis szigetecske, a Sv Marija található, ahol egy 12. századi bencés kolostor áll, ma étterem működik benne. A Nemzeti Park Pomane, és Polace településéről érhető el.

 

 

Horvátország Losinj sziget

 Lošinj sziget

Losinjt, és Crest egy szigetnek teremtették. Azonban a római korban, a hajózás megkönnyítése érdekében, egy csatornával szétválasztották őket, így létrejött Cres, amely még a szétválasztás után is Horvátország legnagyobb szigetének számít, és a 75 km2 területű, 33 km hosszú, 112,7 km-es partvonallal rendelkező Losinj, amely az Adria 11. legnagyobb szigete lett. Crest Losinjal egy híd köti össze, illetve Cresből, és más horvátországi kikötőkből hajójáratok is közlekednek a szigetre. Cresen kívül, Susak szigete is igen közel található Losinjhoz, mindössze 7 km-re. Így Losinj meglátogatásakor akár három horvát szigeten is nyaralhatunk, mindenféle nehézség, és hosszú utazások nélkül. A sziget legmagasabb pontjainak az 588 méteres Televrin, amelyet Osorscicának is hívnak, és az 557 méter magas Sv. Nikola számítanak. A két hegy lábánál Nerezine, és Sveti Jakov fekszik. Losinj éghajlata kellemesen enyhe, vegetációjára pedig az örökzöldek jellemzőek. A Losinj környéki vízekben gyakori vendégek a delfinek, Losinjban még rezervátum is működik számukra. A Kvarner - öbölben található sziget rendkívül népszerű.

A legtöbb horvát szigethez hasonlóan, Losinj is az ókor óta lakott. A római korban Apsollusnak hívták, a sziget néhány helyén római villák romjai is felfedezhetők. A 18 - 19. században Velence része volt a sziget, majd az Osztrák - Magyar Monarchiához került. A Monarchia felbomlása után 1943-ig Olaszország része volt, 1945-ben, pedig a losinjiak tiltakozása ellenére Jugoszláviához csatolták. Horvátország függetlensége óta az ország része. A 8400 lakosú Mali Losinj a sziget üdülőközpontja, valamint a horvátországi szigeteken található települések közül a legnagyobb. Nevének jelentése kis Losinj, mégis ez számít a nagyobb településnek Veli Losinjhoz ( nagy Losinj ) képest. Számos jó minőségű szállást, széleskörű sportolási, és kikapcsolódási lehetőségeket ( yacht, búvárkodás, szörf, tenisz, minigolf, bowling, horgászat ) kínál. Az éjszakai szórakozásról több klub is gondoskodik. Tiszta, tengeri levegőjének gyógyhatása van, ezért a századelő óta gyógyüdülőhelynek is számít. A gyönyörű, idillikus környezet pihentető nyaralást tesz lehetővé. Mali Losinj közelében egy érdekes természeti park, a 19. század végén kialakított Cikat erdő tekinthető meg.

 

 

Horvátország Pasman sziget

 Pašman sziget

Pašman sziget az Adriai - tengeren, Horvátországban 60,11 km2-es területével a zadari szigetcsoport második legnagyobb szigete. Zadartól légvonalban 22 km-re délkeletre, az azonos nevű sziget délkeleti felén, az északkeleti parton Babac szigetével szemben fekszik. Zárától és Biogradtól a Pašmani - csatorna választja el. Nagyszerű látvány nyílik innen a környező kis lakatlan szigetekre, melyek az őket felfedezni vágyó utazók kedvelt célpontjai. A településnek két homokos strandja és néhány kis kikötője van. A mediterrán éghajlat kedvez a gazdag flóra és fauna kialakulásának, a sokféle illatos és gyógyhatású növénynek, míg a Pašmani - csatornában számos kagyló- és halfaj él. A hat óránként változó irányú tengeri áramlatok az Adria egyik legtisztább vizű részévé teszik ezt a vidéket. A falunak 2011-ben 392 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak.

 

 

 

Horvátország Rab sziget

 Rab sziget

Rab sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner - öböl déli részén, Tengermellék - Hegyvidék megyéhez tartozik.

A sziget 22 km hosszú, legnagyobb szélessége 11 km, területe 93,6 km², lakosainak száma 9480 fő ( 2001 ). A szárazföldtől a Velebiti - csatorna választja el. Legmagasabb pontja a Kamenjak (408 m). A sziget alapjában véve karszthegység, egy része mediterrán fenyőerdőkkel borított, másik része kopár kőrengeteg. A délnyugati Kalifront - félsziget majdnem teljes területe fenyvesekkel borított, ez a sziget legérintetlenebb területe. A mezőgazdaság a kisebb-nagyobb völgyekre ( Lopari - síkság, Kampori - síkság, Supetari - völgy ) összpontosul. Itt a gazdaságokban szőlőt, olajbogyót, zöldségeket és gyümölcsöket termelnek.

Rab klímája mediterrán, ezért a nyarak nagyon melegek ( a szigetet éves szinten 2500 óra napsütés éri ), a telek viszont enyhék. A szigeten végighúzódó Kamenjak vonulata megvédi a délnyugati területeket a szárazföld felől érkező bórától. A sziget két községre van osztva, az egyik Rab ( Grad Rab ), a másik Lopar. Rabhoz tartozik az összes település Lopar kivételével. Ez utóbbi egyetlen településből áll.

Közlekedés:

A sziget csak hajóval és komppal közelíthető meg. Rendszeres kompjárat közlekedik Stinica és a sziget déli csücske között( Mišnjak ), valamint az északi Lopar és a Krk szigeti Baška között.

A sziget napjainkban a turizmusból él, mivel számos gyönyörű, majdnem érintetlen tengerparti stranddal rendelkezik, de itt, Lopar településen található az ország legnagyobb homokos strandja is ( Rajska Plaža – „Paradicsom-part”). Ezen kívül Európa szerte ismert a középkori fesztiváljáról ( Rapska fjera ), ahol a helyi íjászok mérik össze tudásukat

A sziget fővárosát szintén Rabnak hívják. 554 állandó lakosa van ( 2001 ) és egy kis félszigeten található a sziget délnyugati oldalán.

Mind a város, mind a sziget jelképe a négy harangtorony, melyek közül a legidősebb a 11. században épült.

Számos templom található a városban, a legnagyobb közülük a Szűz Mária, mely a 13. századra datálható. A Szent Jusztina templom ma vallási művészeti múzeum, a Szent Kristóf ( mely a város védőszentje ) pedig lapidárium.

 

 

Horvátország Pag sziget

 Pag sziget

Pag Horvátország 5. legnagyobb szigete. Az Adriai - tenger északi részén helyezkedik el, területe 285 négyzetkilométer, tengerpartjának hossza körülbelül 300 kilométer. Lakossága, mintegy 8000 fő, 24 településen él. A sziget növényzete szegényes, sziklás területei óriásiak. A szigeten élők főleg turizmusból, állattenyésztésből, olívatermesztésből és sajtkészítésből élnek. A sziget a kopárságát a hideg szeleket hozó bórának köszönheti. Pag déli irányból 1968-tól közúton is elérhető. A jelenleg 106-os jelzésű főúton egy 301 m hosszú és 9 nyílású híd köti össze a szárazfölddel és az A1-es autópályával, illetve Zadarral. Északon kompjárat üzemel Prizna - Žigljen között. A szigeten alig látni fákat, néhány olaj- és fügefaliget töri meg a fehérséget, a növényzetet rajtuk kívül különböző gyógynövények jelentik, melynek Pag híres juhsajtja ( Paski Sir ) a különleges ízét köszönheti. Itt nyaralva mindenképp érdemes megkóstolni ezt a helyi specialitást, melyet egyébként Horvátország más helyein is árulják. Sajtján kívül Pag csipkéjéről is nevezetes, melyet évszázadokon keresztül a szigeten élő asszonyok készítettek. Pag az aktív nyaralást kedvelők körében is népszerű: 115 km hosszú hegyi kerékpárút hálózza be a szigetet, így csodálatos környezetben tekerhetnek a kétkerekűek kedvelői, illetve a búvárkodás, a vitorlázás, és persze a sziklamászás is kipróbálható itt.

 

 

 

Horvátország Brac sziget

 Brač sziget

A Horvátországhoz tartozó Brač sziget 396 km² területével az Adriai-tenger harmadik legnagyobb, 778 méter magas Vidova Gorájával pedig legmagasabb szigete. Erről a magaslatról tiszta időben az egész dalmát szigetvilágot belátni: elöl a keskeny és hosszúkás Hvar sziget, mögötte pedig határozottan kiemelkedik az Adriából a Vis sziget. Az Adriai - tengerben, Splittől délre fekvő sziget. A közel tizenötezer lakosú sziget déli oldala meredek, sok sziklaszirttel szabdaltan érintkezik a tengerrel. Északi oldala viszont enyhén emelkedő a sziget belseje irányába, úgy 6-700 méteres magasságig. Legmagasabb pontja a 778 méter magas Vidova Gora. A sziget klímája mediterrán. A téli hőmérséklet 9 °C körül mozog, míg nyáron az átlaghőmérséklet 25 °C.

A sziget belsejében levő medence köves, nehéz munkával megművelt talaján a helyi lakosság mezőgazdasággal foglalkozik. Híres gyümölcstermesztéséről is; ( füge, mandula, szentjánoskenyér ), valamint boráról: itt készül a híres vugava.

A sziget nagy levendulamezői évente jelentős mennyiségű illóolajat adnak.

Halászata is fejlett, több halkonzervgyár is működik a szigeten. Splitből komppal Supetarig 50 perces út. 

 

 

 

Horvátország Korcula sziget

 Korčula sziget

Egy sziget az Adriai - tengeren, Horvátország legdélibb részén, Dalmáciában, Dubrovnik - Neretva megyében. Korčula szigete a Dalmát - szigetcsoporthoz tartozik. Pelješac - félszigettől 900 és 3000 méter közötti szélességű Pelješac - csatorna választja el. Ez a hatodik legnagyobb sziget az Adrián. A legmagasabb csúcsa a Klupca, tengerszint feletti magassága 568 méter, míg a második legmagasabb pontja a Kom a maga 510 méterével. Az éghajlata enyhe, januárban az átlagos hőmérséklet 9,8 °C, míg a júliusi 26,9 °C; az átlagos évi csapadékmennyiség 1,100 mm. A sziget a mediterrán éghajlaton fekszik, a tájat főleg fenyőerdő borítja.

A sziget települései: Korčula, Vela Luka, Blato, Lumbarda, Račišće, Žrnovo, Pupnat, Smokvica, Čara, Brna, és Potirna. Főút vezet át sziget gerincén minden településen a keleti Lumbardától, a nyugati részen lévő Vela Lukáig, ezáltal kivétel Račišċe, ahova egy különálló út vezet fel az északi partra. A kompközlekedés van Orebićből Korčulán át Drvenikbe ( Makarska közelébe ). Egy másik komp Splittel és Lastovo szigetével csatlakoztatja Vela Lukát

Splitből induló katamaránok mennek Hvaron és Korčulán át Lastovo szigetére. Az adriai kompok Dubrovnikkal, Splittel, Zárával és Fiuméval csatlakoztatják Korčulát. Nyáron indulnak kompok több olasz kikötőbe. A sziget népessége 2001-ben 16 182 fő volt, ezzel Horvátország második legnépesebb szigete a Krk után. 96,77%-ban horvátok lakják. A turizmus mellett a gazdaság többi része mezőgazdaságon alapul, főleg szőlőt, olajbogyót és gyümölcsöket termelnek, emellett a halászat és halfeldolgozás is fontos. Hajóépítés még mindig létezik, bár a jelentősége a helyi gazdálkodás számára csökkent. Nyári turizmusnak hosszú hagyománya van a szigeten. Korčulán rendszeres kompközlekedés, rendszeresen indulnak járatok a közeli szigetekre és a tengerpart menti városokba. A fő horvát kompüzemeltető, a Jadrolinija egyik járata összeköti Korčulát Fiumével, Splittel, Hvarral, Mljettel, Dubrovnikkal és ( májustól szeptemberig ) az olasz Barival.

 

 

 

Horvátország Kornati szigetek

 Kornati-szigetek

A Kornati-szigeteket ( más nevén a Kornati - szigetcsoportot ) közel 150 fehér, kopár, sziklás sziget alkotja. Közigazgatásilag Horvátországhoz tartoznak és az Adriai-tengerben találhatóak. A Kornati - szigetcsoport jelentős része védettség alatt áll, ezeken a részeken fekszik Kornati Nemzeti Park.

A Kornati - szigetcsoport, a horvát Adriai - tenger és a Földközi - tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotja. Az elbűvölő szépsége miatt az áttetsző tisztasága, megőrzött gazdag tengeri világa miatt, már 1980-ban a Kornati szigetek nagyobb részét nemzeti parkká nyilvánították. Kornati Nemzeti Park területe kb. 220 km2, a szigetcsoport 89 szigetet, kiemelkedő sziklákat foglal magába. Kornáti nevét a legnagyobb szigetéről, a Kornati -ról kapta. Növényvilága szegényes, a sziklákat alacsonyan nőtt növényzet borítja. A kristálytiszta tenger vize, a szigetvilág, a tengeri szorosok labirintusa, a változatos tenger mélysége, a kagylók, számos halfajták vonzzák az ide látogatókat. Kornáti csak a nyári időszakban lakott, kisebb házacskák és halászházak találhatók, melyeket időnként a halászok laknak. Kornati egyes részein nincs elektromos áramellátás és víz. A számos sziget és sziklazátony alkotta Kornati szigetvilág az ország másik, szigetek alkotta nemzeti parkja, egyben a mediterránum legtagoltabb szigetcsoportja, igazi vitorlás és búvárparadicsom. E szigeten kb. 20 étterem található. A nemzeti parkhoz el lehet jutni ( saját vagy bérelt ) hajóval, vagy turisztikai iroda által szervezett hajókirándulással.

Érdekességek:

Taljuric szigetecske - ovális tányér alakú. Hajók számára veszélyes, mivel gyakran vízzel borított.
Piskera sziget -a nemzeti park második legnagyobb szigete, a Kornati halászok egykori találkozó helye, itt volt a sózott halak raktára.
Mala Proversa - Dugi sziget és a Katine sziget közötti szakasz, melynek vize sekély. A tenger vizében római romok maradványa látható.
Spinuta öböl - a tenger mélyén római sótermelő és halcsarnok maradványa van.