Megosztás

Kapcsolat

Telefon:
+36/30-722-4032, vagy +36/30-722-4031

E-mail:
nyaralas@horvat-holiday.hu

Elérhetőség:
8.00 - 16.00h-ig

Júniustól - Szeptemberig 0-24 h-ig.

Előfoglalási kedvezmény

Kiemelt szálláshelyek

Eladó - Vir szigeti emeleti panorámás 4 + 1 fős apartman

Eladó - Vir szigeti emeleti panorámás 4 + 1 fős apartman Kategória: Eladó
Típus: Apartman
Személyek száma: Max. 4fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 11nm

Vir szigeti apartman-1 (földszint sarki) 4+1 fős

Vir szigeti apartman-1 (földszint sarki) 4+1 fős Kategória: Kiadó
Típus: Apartman
Személyek száma: Max. 4+1 fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 12nm

Vir szigeti apartman-2 (földszint középső) 4+1 fős

Vir szigeti apartman-2 (földszint középső) 4+1 fős Kategória: Kiadó
Típus: Apartman
Személyek száma: max. 4+1 fő
Tengerpart távolság: 200m
Helységek száma: 3
Terasz: 12nm

Horvátország szálláskereső

Keresett kifejezés:
Kategória:

Típus:

Facebook

Google+

Mljet Nemzeti Park információ

Mljet egy Horvátországhoz tartozó, majd 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában.

 

Mljet sziget:

Mljet a dús, vad és eleven természet szigete. Itt a hegyes-dombos domborzati viszonyok között csak néhány eldugott kis falu található. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park. Ez a sziget területének csaknem egyharmadát foglalja el, a maradék kétharmad rész a turisták által szinte teljesen érintetlen maradt.

 

Mljet Nemzeti Park:

 

Mljet szigetének északnyugati részét foglalja magában, körülbelül ötezer hektárnyi kiterjedésben. A Zöld sziget néven is emlegetett, dús mediterrán növényzettel benőtt sziget arról vált híressé világszerte, hogy két tó, a Malo és a Veliko jezero, kicsi- és nagy-tó keletkezett a belsejében. Az előbbi 24 hektárnyi területű és 29 m mély, az utóbbi pedig 145 hektár nagyságú és 46 méter a legnagyobb mélysége.

A Nagy-tavon egy csöppnyi sziget is található, egy 12. században épült festői bencés templommal és kolostorral. Érdekessége a szigetnek, hogy öt különböző erdőfajta él rajta: köztük a hajdani mediterrán őserdők, az örökzöld tölgyesek elszórt maradékai. Az uralkodó fafajta az aleppói fenyő. Az erdőket sűrű bozótosok tarkítják, a tavak partjait pedig kisebb-nagyobb dűnék.

 

A sziget állatvilága:

Van egy különlegessége: nincsenek mérges kígyók. Az ok egyszerű: a mongúzok jelenléte. A hüllők közül egyébként öt kígyó- és hat gyíkfajtát tartanak számon. Több ritka madárfaj él a szigeten, köztük a szürke légykapó, sisegő füzike és a szajkó.

A Mljet Nemzeti Park az Adriai-tenger legrégebbi nemzeti parkja, amely a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll. A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, „édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet, illetve a különleges panorámája miatt: a park területéről ugyan is nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket. A sziget legmagasabb pontjáról, a Montokuc csúcsról szép időben ellátni a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig is.

A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero és a Malo jezero tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat. A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán (kanal Soline) ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét.

Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el. Az, hogy a szigeten ma öt különféle erdő nő, főként a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért, és a 18. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést. Ma éppen ezen a részen található a nemzeti park legnagyobb hányada. Az eredeti, magyaltölgyekből álló mediterrán őserdő azonban csak foltokban maradt fenn. A legtöbb magyaltölgy alacsony tönkerdő formájában lelhető föl, a Velika dolina nevű területen. Másutt a magyaltölgy-erdőket fokozatosan macchia váltotta fel, vad olajfákkal, szentjánoskenyérfákkal, pineafenyőkkel, kövirózsákkal és nagy kiterjedésű, spontán kialakult alpesi fenyő-erdőkkel, amelyek később átvették az uralmat a másfajta igényekkel rendelkező növényfajok fölött.

A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben működött, hasonló nevű szálloda és étterem után.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrend szerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Polače és Sobra kikötőkben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal.