Horvátország információ

Horvátország 

Horvátországi tudnivalók

 

 

Horvátország | Croatia

  • Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja.
  • Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát.

 

 

Horvátország | Éghajlat

  • Horvátország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel.
  • A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.
  • Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5 –10 °C, augusztusban 13 –26 °C körül alakul.

 

 

Horvátország | Domborzat

A táj Horvátország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

  • Dráva - Száva - vidék: A Szávától északra eső részét Dráva - Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi - medence és a Horvát-középhegység, keleten a Szlavón - röghegység, a Dráva menti-síkság és az Alsó - Száva - síkság
  • Dinári - hegység: Északnyugat – délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia - Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000 – 1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
  • Horvát tengerpart: az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km.

 

 

Horvát | Adria szigetek 

  •  A szigetek száma 1185, sziget partjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66.
  • Az ország legnagyobb öblei a Kvarner - öböl, és a Šibeniki – öböl.
  • A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac -félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31 -33%, délen 38%.
  • A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja.
  • Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner - öböl és Dalmácia tengerpartja.

 

 

Horvátország | Vízrajz

  • Horvátország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva - Száva - vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
  • Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai - tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva - víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai - víztározó.

 

 

Horvátország | Élővilág | Természetvédelem

  • Horvátország természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

 

 

Horvát | Mezőgazdaság

  •  A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva - Dráva - köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak.
  • Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.
  • Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat.
  • Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak. Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is. Legfontosabb üzemei a kőolaj finomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszer ipari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

 

 

Horvát | Idegenforgalom

  • Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.
  • Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia ( Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió ), Közép -Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.
  • Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.
  • Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.