Horvátországi magánszállás

Plitvicei-tavak 

 A Plitvicei-tavak, horvátul: Plitvička jezera. Európa egyik legszebb természeti látványossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A Nemzeti Park 1979-től az UNESCO Világörökségi listáján is megtalálható.

Plitvicei tavak | története

• Plitvice Horvátország első nemzeti parkja 1949-ben lett.
• A park turisztikai terhelése egyedülálló volt a 90-es évek elején. Évente csaknem 800.000 látogató kereste fel és közel 2000 dolgozó gondoskodott a parkról.
• Plitvice fényes korszaka azonban 1991. március 31-én lezárult. Ezen a napon, húsvét vasárnap kezdődtek heves harcok a szerb és a horvát rendőrök között. Ezután a park a szerb hadsereg ellenőrzése alá került. Négy éven át tartott a megszállás, majd 1995 nyarán hódította vissza a vidéket a horvát hadsereg.
• Szerencsére a háború helyrehozhatatlan károkat nem okozott. Ugyanakkor a hidak, csónakok, és egyéb vízi járművek, melyek lehetővé tették a park eldugott, varázslatos helyeinek a látogatását is, nem maradtak meg. Évekbe telt, telik amíg az elpusztult hidak, épületek ismét teljesen elkészülve várják a vendégeket.

Plitvicei tavak | keletkezése

• Több millió év alatt a Korana mély völgyet vájt a Kapela -hegység déli vidékén. A terület gazdag a mészkő lepusztulásának, a karsztosodásnak különböző formáiban. Ez a tó-sorozat is egy ilyen karsztos folyamat eredménye. Ebben a völgyben lefutó Korona patak hatalmas mésztufa gátakat hozott létre, amelyek elgátolták a keskeny völgyet és felduzzasztották a patak vizét. A karsztos folyamat érdekessége az, hogy itt a mésztufa hideg vízből válik ki.
• A csapadékból származó szén-dioxidot is tartalmazó s a kőzetrepedésekben lefelé szivárgó víz rendületlenül támadja a mészkövet, és azt kémiai folyamatok során feloldja, ezáltal olyannyira szélesíti a kőzet repedéseit, hasadékait, hogy hamarosan az összes víz eltűnik a felszínről, s földalatti patakmedrekben gyűlik össze, végül hosszabb-rövidebb földalatti utat követően valamilyen karsztforrásban bugyog ismét felszínre. Ekkor a hőmérséklet növekedés valamint a hidrosztatikus nyomás csökkenése következtében a víz szén-dioxid tartalma elillan, ami pedig a vízben oldott mészkő kicsapódását eredményezi.
• A laza mészpép minden a folyó mederben lévő szilárd felületen megtelepszik, mészkéreg vonja be a mederfenéken lévő kőzetet éppúgy, mint a vízbe hullott ágakat, fatörzseket. Ahol a víz apró cseppekben fröccsen szét, ott a megnövekedett felületen a szén-dioxid párolgása erősebb, s így a mészkiválás is intenzívebb, így keletkeznek azok a természetes gátak, melyek a Plitvicei Nemzeti Park területén évente akár 10-30 mm-rel is vastagszanak. 

Plivicei-tavak | fekvése

• A tavak Karlovactól 75 km-re fekszenek. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre.
• A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km².

Plitvicei tavak | területe:

• A Nemzeti Park területe eléri a 200 km²-t ( 20 000 hektár ), amelyből több mint 15 000 hektár erdős terület.
• A vizek felszíne 215 hektárt tesz ki.
• Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke.
• A tavak felülete 2 km2.
• A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben.
• 190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is. 

Plitvicei tavak | vízesések

• Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították.
• Területén több védett állatfaj él: medve, farkas, vidra, erdei fülesbagoly. 1979-ben a vidék rákerült az UNESCO természeti világörökségi listájára. Természetes módon a tavakat tápláló hegyi patakok is zuhatagokkal, vízesésekkel tarkítják a tájat. Számtalan kanyarulattal, csendben keresi útját a jelentéktelen Plitvice-patak a kiterjedt lombos erdőségben. Célja egy sokkal szélesebb folyó, amivel furfangos módon egyesül: 71 méter magasságból ömlik a Plitvice ezüstösen csillogó vize a Koran-folyóba.
• A közlekedés még gyalogosan is nehéz, a turistákat palló úton vezetik végig a területen. A völgyben lefelé haladva, az szurdokszerűen összeszűkül, ami csak egészen kicsi tavacskák kialakulását teszi lehetővé. Ugyanakkor itt jöttek létre a legnagyobb - 30-40 méteres, és legszebb vízesések, mint a Korona és a Plitvice.
• Az évezredek során a Matica, Rječica és Plitvica folyócskák összegyűlt vize kioldotta a mészkövet és e természeti átalakulások hatására tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkította, vadregényes táj alakult ki. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A terület karsztos vidék, de a kőzet anyaga mésztufa.
• A tórendszert két folyó táplálja: a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, ezek vize itt-ott tóvá duzzad. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú bonyolult rendszerű tólépcsőzet által 133 m tengerszint feletti magasságba jut. A Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül és immár Matica néven futnak a legmagasabban elhelyezkedő, 40 m mély Prošćansko tóba. 

Plivicei tavak | területe

• felső tavak vidéke: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero, Malo jezero, Vir, Galovac, Mihino, Jezerac, Burget, Kozjak.
• alsó tavak vidéke: Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac, Novaković brod – ezek két vízesésbe torkollnak, a Korona és a Plitvice vízesésekbe.

Plitvicei tavak | barlangok

• A Park különleges látnivalói a karsztbarlangok, a Nagy-barlang, a Fekete-barlang és a Tónimfa-barlang.
• Délen a Fekete- és a Fehér-folyók egyesüléséből született Matica által táplált Proscensko - tó terül el, 639 méterrel a tenger szintje felett. Tőle kb. 8 km távolban az utolsó tó, a Sastavci "csak" 483 méterre van a tenger felett. Szintkülönbségük 156 méter. Ezt "győzi le" a sok vízesés csodálatos látványokat biztosítva a látogatóknak. A tórendszer vizét a Korana folyó vezeti el. A 20 ezer hektáros nemzeti park a Horvát Karsztvidéken található, a Kis-Kapella és a Plesevica hegyvonulatokat elválasztó völgyben.

Plitvicei tavak

• A nemzeti park több mint 200 négyzetkilométeren terül el. A leglátványosabb részek azonban maguk a tavak. Két legnagyobb tava a Kozjak és a Prosce, ezek 1000-1500 négyzetméteres vízfelületétől a legapróbb tavacskákig minden méret megtalálható. A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el. A tórendszer legfelsőbb tava 600 m magasságban terül el, s a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot megtéve, számtalan zuhatagon végigvezető izgalmas kalandozás után érkezik meg az alsóbb 150 m-es magasságban fekvő utolsó tóba. Mivel a tavak egymással kapcsolatban vannak - átfolyik egyikből a másikba a víz -, számtalan vízesés alakult ki a tavak között.
• Novakovica brod: legalsó tó, mielőtt a Korana patak elhagyja a völgyet. A tó hossza 90, szélessége 50 méter, mélysége 3 méter, pallókon haladva érhető el a 76 méteres sziklaszirtről alázúduló Plitvica patak. Kilátót is találunk a tónál.
• Kaludjerovac –tó: a tenger szintje felett 505 méteren lévő tó hossza 225, míg szélessége 70 és 100 méter között változik.
• Gavanovac -tó: átlagosan 10 méter mély, hossza 100, szélessége 65 méter
• Milanovac -tó: az alsó tavak legnagyobbja a 18 méter mély Milanovac -tó, melynek hossza 470, szélessége 50 és 90 méter között változik.
• Kozjak: a tórendszer legnagyobb tava, a Kozjak majd 2,5 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 670 méter, míg legnagyobb mélysége eléri a 46 métert is.
• Gradinsko -tó: a Gradinsko -tó már 553 méterre helyezkedik el a tenger szintje felett, vagyis a tavakat bejárva, már mintegy 50 métert emelkedtünk és a folyó is ennyit zuhan a vízeséseken keresztül. A tó legnagyobb mélysége 10 méter és területe majdnem eléri az 1 km2-t.
• Galovac -tó: Zúgók sokasága után következik a Galovac-tó, melyet felülről megkerülve csodás kilátásban részesülünk. 582 méter magasan van és legnagyobb mélysége 24 méter. A tó végénél a víz több helyen is közel 20 méter magasból zúdul alá. A már fentről is megcsodált vízesések ilyen közelről még csodálatosabbnak tűnnek.
• Kis-Jovinovac -tó, Vir-tó, Nagy-Jovinovac -tó, Baltinovac -tó mentén haladva még három tavat találunk.
• Okrugljak -tó: utunkat jobbról szegélyezi, mely már 613 méter magasan van a tenger szintje felett és a víz egy 7 méteres vízesésen keresztül érkezik bele a Ciganovac -tóból.
• Ciganovac -tó, Proscansko -tó
• A Felső-tavak sorát, és egyben a Plitvicei -tavakat a Proscansko -tó zárja. A tó felszíne 636 méter magasan helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a Novakovica brod-tó 133 méterrel helyezkedik lentebb ettől a szinttől. A Proscansko -tó legmélyebb pontja 37 méter, hossza 2,1 kilométer, szélessége pedig 180 és 400 méter között változik.

Nemzeti park | növényvilága

• Kockás liliom
• Vitéz kosbor - Orchis militaris
• Kétlevelű sarkvirág - Platanthera bifolia
• Közönséges boróka - Juniperus communis
• Cserszömörce - Cotinus coggygria
• Télisás - Cladium mariscus
• Vörös acsalapu - Petasites hybridus
• Fehér acsalapu - Petasites albu
• Sédkender - Eupatorium cannabinum
• Szibériai hamuvirág - Ligularia sibirica
• Lápi hízóka - Pinguicula vulgaris
• Kereklevelű harmatfű - Drosera rotundifolia
• Teleki virág - Telekia speciosa
• Boldogasszony papucsa - Cypripedium calceolus

 Plitvice park | állatvilág

• Alpesi gőte - Triturus alpestris
• Fecskefarkú lepke - Papilio machaon
• Lábatlan gyík - Anguis fragilis
• Mocsári teknős - Emys orbicularis
• Szivárványos pisztráng - Oncorhynchus mykiss
• Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Plitvicei nemzeti park | időjárás

• A Plitvicei tórendszer időjárását és éghajlatát nagyban meghatározza a tavak helyzete: a tengerszint feletti magasság 700-800 m, a tengertől való távolság mintegy 50 km. Az Adria hatására enyhe óceáni is befolyásolja az uralkodó szárazföldi éghajlatot. Jellemző a meleg, napos nyár és a viszonylag hosszú, hideg és havas tél. A tavasz későn kezdődik és általában hideg és esős. Áprilisában, a napi napsugárzás átlagosan meghaladja a 1,4 kJ/cm, de az átlagos napi levegő hőmérséklete még mindig alacsonyabb, mint 8 ° C. Reggel fagypont alatti hőmérséklet is előfordulhat júniusban. Nyáron a napi átlagos napsugárzás mintegy 2 kJ/cm, az átlagos hőmérséklet délben 24 ° C és a maximális hőmérséklet nem haladja meg a 36 ° C-t, még a legmelegebb napokban sem. Forró napok, amikor a hőmérséklet magasabb, mint 30 ° C, csak egy-kettő van havonta. Többnyire derült az idő a délelőtt friss. Júliusban és augusztusban, az átlagos minimum hőmérséklet mintegy 9 ° C. A szél gyenge, kivéve az esős napokat, az iránya általában délnyugati. Az ősz kezdet nagyon kellemesen indul általában. Szeptemberében, a napsugárzás mintegy 1,5 kJ cm, sok napsütéssel. Az átlagos levegő hőmérséklete 13 ° C, délben 20 ° C, és reggel kb 6 ° C, de előfordul, hogy nulla fokra is lecsökken. Az ősz általában rövid és már novemberben téliesre fordul az idő.November hónapban sok a felhő és a köd. Mivel a napsugárzás csak 0,4 kJ cm, gyakorlatilag ugyanolyan az idő, mint decemberben, amikor a legrövidebbek a nappalok. Az átlagos hőmérséklet 5 °C. 
• A leghidegebb hónap általában január (-3 ° C átlagosan), de a legalacsonyabb hőmérsékletet februárban mérték (-23 ° C). Az év első két hónapjában kevesebb a felhő, mint az év végén, és a nappalok is hosszabbak, a beérkezett napenergia növekszik. Előfordulhat, hogy a déli levegő hőmérséklete eléri a 15 vagy akár 20 ° C-ot. A téli csapadék többnyire hó vagy kisebb eső. A legtöbb eső novemberben (kb. 200 mm átlag) és a legkevesebb februárban (kb. 80 mm) esik. Az első hó általában novemberben jön meg, az utolsó pedig április elején, de lehet akár májusban is.Januárban és február a hótakaró tartósabb, mint decemberben, akár 20-25 nap is lehet, a telet kedvelők nagy örömére. Vastagsága változó. Előfordulhat, hogy egy nap a réteg vastagsága eléri a 150 cm-t is (pl. 1962. március 26.). Előfordulhat néha, hogy több alkalommal télen a forgalmat le kell állítani, mert a hó olyan sűrű és nagy mennyiségű, hogy az útkezelő nem tudja fenntartani az utak járhatóságát. A szél télen és tavasszal elsősorban észak-keleti irányú.Plitvice minden évszakban más, de mindig gyönyörű.