Horvátország | Kornati szigetek

Kornati | nemzeti park

Kornati szigetek

 

 

Kornati szigetcsoport

  • A Kornati -szigetcsoport, a horvát Adriai -tenger és a Földközi -tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotja.
  • Az elbűvölő szépsége miatt az áttetsző tisztasága, megőrzött gazdag tengeri világa miatt, már 1980-ban a Kornati -szigetek nagyobb részét nemzeti parkká nyilvánították.

 

 

Kornati szigetek | elhelyezkedés

  • Žirje, Dugi otok és Pašman szigetek között helyezkedik el.
  • A szigetcsoport két csoportból áll: Donji (alsó) Kornati és Gornji fels) Kornati.
  • Gornji Kornati szigetcsoportot Sit és Žut és a környező szigetek, Donji Kornati pedig Kornat -sziget és a közeli szigetek teszik.
  • A 152 Kornati sziget közül 89 sziget különleges szépségük, tagolt partjai és gazdag tengeri növény- és állatvilága miatt, 1980–ban nemzeti park lett.

 

 

Kornati szigetek | látványosságai

  • A Kornati szigetek egyik leglátványosabb természeti jelensége a Donji Kornati nyílt tenger felé néző kliffjei. A kliffeket régi idők óta koronáknak nevezik ( corona ), és valószínűleg így keletkezett a Kornati elnevezés is. A legmagasabb kornati kliffek Klobučar (80 m), Mana (65 m), Rašip veli (64 m) szigeteken találhatók. E hegyszorosok tengeralatti végei 100 m mélységet is elérnek.
  • A kliffek és egyes szigetek legkülönbözőbb alakjai mellett, érdekességként feltűnnek még a Kornati, Katina és Dugi Otok között elhelyezkedett Mala és Vela Proversa tengerszorosok. Mala Proversa igazából még a római korban kiásott, hajózásra szánt gázló, amiről tanúskodnak az ottani régészeti találmányok ( az I. századi épület és vivárium - halmedence maradványai ).
  • Különleges jelenség szintén Vela ploča vagy Magazinova škrila, 9100m2-es sima, csupasz mészkőterület Metlina (237 m), Kornat -sziget legmagasabb csúcsának az aljában.
  • Ma Kornati nem állandóan lakott terület, de Žut, Sit, Kornat és a hozzájuk tartozó szigetek szelíd, jól védett szurdokaiban szétszórt földműves és halászházak elárulják a tulajdonosaik ittlétét. Ma ezek a portok, éttermekké és „robinzoni” turizmusra szánt elhelyezési egységekké átalakulva, hajósok és turisták kedvenc célpontjaivá váltak.
  • Kornati igazi paradicsomot jelképeznek a hajósoknak, búvároknak és mindazoknak akik élvezni tudják az érintetlen és gyönyörű természet magányát.

 

 

Kornat sziget

  • Kornat a legnagyobb, legmagasabb, leghosszabb és legismertebb sziget a šibeniki szigetvilágban, egyben a legnagyobb horvát sziget, melynek nincsenek állandó jelleggel lakott települései.
  • A sziget észak-keleti része gyengén tagolt, kevés öböllel, ezzel szemben a  dél-nyugati part kifejezetten tagolt.
  • A sziget legismertebb öblei az Opat, Kravljačica, Vruje, Strižnja, és a Lučica. Kornat-szigete ismert az atraktív hegycsúcsairól,Tureta erődjéről, a Tarcai Nagyasszony templomáról és a „Magazinova škrila“ nagy sík  szikláról.

 

 

Žut sziget

  • A Kornati szigetvilág második legnagyobb szigete a Žut sziget.
  • A Kornat-sziget mellett  helyezkedik el, melytől a Žutski csatorna választja el.
  • Olajfa ültetvényeiről és kitűnő minőségű olajáról ismert.
  • Legismertebb öblei a Bizikovica, Golubovac, Pinizel, Sabuni, Dragišina, Žešnja és más. A szigeten ACI kikötő van.

 

 

Sit sziget

  • Sit az egyik kevésbé ismert nagyobb Kornati sziget.
  • A sziget tája szelídebb és vonzóbb az alsó Kornati szigetekétől.
  • A Sit és a Pašman szigeteket a Közép ( Srednji ) csatorna választja el amely a legjobb hajózható út a zadari és a šibeniki vizeken.
  • Legismertebb öblei a Dulukina, Šumica, Ćitapićeva és a Đunđurina öböl.